1011 óra az óceán felett, kéthajtóműves gépekkel. A 300 fős utasszállító környezetében pedig semmi más nincs, csak a nagy víz. A legközelebbi kitérőrepülőtér akár 34 órányi távolságra is lehet.

Hogyan tervezik az Ausztrália és ÉszakAmerika közötti járatokat keresztbe, a Csendesóceán felett, vagy a poláris repüléseket az Északisark érintésével? Mi szavatolja a biztonságot ezeken a speciális útvonalakon?

Milyen szigorú követelményeket támasztanak a hatóságok a hajtóműgyártó cégek és a légitársaságok felé? Mit jelent a sok repülőgépen olvasható ETOPSfelirat? Hogyan tudnak megszakítás nélkül 1819 órát a levegőben tölteni, és ez alatt 1516 ezer kilométert megtenni a világ legmodernebb utasszállítói? Milyen útvonalakon jelenhetnek meg a jövőben a Boeing 787es Dreamlinerek és az Airbus A350esek?

Ha támogatnád az Aeroparkban látható repülőgépek újjászületését:
Adomány utalással: 101013600337920001003004 Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (Kérjük, a megjegyzés rovatba a következőt írd: adomány)
További adatok itt: https://aeropark.hu/

00:0003:32 Járatok az óceán felett
03:3305:08 "A hajtóművek járnak, vagy úsznak az utasok" ETOPS
05:0908:08 Airbus A350 brutális hatótávolságokkal
08:0910:18 Qantas: új, 22 órás járatok a levegőben
10:1914:35 Megbízható hatóművek
14:3618:13 Óceánrepülés a léghajóktól a jetekig
18:1423:32 Két hajtóművel a nagy víz felett
23:3330:41 Vészhelyzet: leáll az egyik hajtómű